A Rilai monostorból délre tartottunk, a görög határ közelében fekvő bájos kis településre, Melnikbe. Már besötétedet mire odaértünk. A kivilágított házak, az éttermekből kiszűrődő zene és beszélgetés olyan kellemes érzéssel töltött el bennünket, hogy rögtön szívünkbe zártuk. Vettünk egy üveg mentalikőrt és egy üveg helyi bort, kiültünk a szobánk kis erkélyére, s ott vártuk meg, míg elcsendesedik a környék, mindenki hazamegy és nyugovóra tér. A hajnalig tartó beszélgetés után másnap persze nehezünkre esett felkelni, de a bőséges reggeli némi erővel ruházott fel. A szállás árában bennfoglalt reggeli olyan bőséges volt, hogy szinte nem is bírtuk elfogyasztani. 5-6 féle helyben, frissen készített étel közül lehetett választani. Az apának felkínált rántotta még csak elfogyott, de a 3 szelet sonkás melegszendvics és a lekvárral, sajttal tálalt bundáskenyér , bárhogy is sajnáltuk,kifogott rajtunk. Sőt a lustaság is előtört belőlünk és nehézkesen cammogtunk a már reggel érzékelhető júliusi forróságban.
A görög határtól mindössze 30 kilométerre, a Pirin- hegység déli lejtőén fekvő városka nem csak a káprázatos homokkő formációiról, hanem az útikönyv által újjászületés korinak nevezett házairól is híres.
Az első írásos emlékek a 11. századból valók. Természetesen az első lakók a trákok voltak, mégpedig egy ismert trák törzs, amelyből Spartacus is származott, majd lakták rómaiak, szlávok. Nevét is a szlávoktól kapta: Melnik, vagyis „fehér agyag”, ami a szláv szó "mel" jelentése, a környező homokkő piramisokra utal. Alexius szláv fejedelemség fővárosává is vált a 13. században. Majd az Oszmán Birodalom terjeszkedésével egészen 1912-ig török fennhatóság alá került. A bolgár újjászületés új életet hozott a városkának. Velencével egyenrangú vásárvárossá nőtte ki magát.Ekkoriban indult fejlődésnek az egyházi élet is, ekkor építették meg a 6 kilométerre található Rozsenyi kolostort, ami a Pirin – hegység legnagyobb ortodox kolostora.
A nemzeti újjászületés egyik legnagyobb épülete a Kordopulova ház is itt található, több más hasonló korú és stílusú épülettel együtt.
Mi itt találkoztunk először ilyen házakkal, nagyon különlegesnek és szépnek találtuk. A település kiszáradt folyómedrén több híd ível át, kellemes sétálni mellette.
A ”Melniki piramisok” egy egyedülálló természeti képződmény összefoglaló neve, amely 50 négyzetkilométeres körzetben alakult ki az agyagos talajban az erózió hatására.
A folyamat nem állt meg, megjelenésük és a formájuk is változik az idővel. A piramisforma mellett, gomba, kúp, tű képződményekkel is találkozhatunk. A magasságuk néhol elérheti a 100 métert is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.