Söjtör-ahol a” haza bölcse” született
A Zalaegerszegtől 20 km-re délre fekvő település Deák Ferenc szülőhelye. a falu központjában álló szülőháza éppen nyitva volt, amikor megérkeztük (amúgy bejelentkezéssel látogatható) Egy nagyon kedves hölgy rögtön körbevezetett minket és mindannyiunknak még egy papírból készült virágot is adott. Lelkesen, kedvesen mesélt a látnivalókról, látszott, hogy szereti megosztani a vendégekkel a sok-sok történetet, információt, amit Deákról és családjáról tudni lehet a kiállítás alapján. Deák Ferenc csak rövid ideig élt itt, mert édesanyja születésekor sajnos meghalt így rokonai nevelték fel.
Az emeleti szobákban a korra jellemző bútorokat, használati tárgyakat láthattunk. A felújítás során, képek alapján próbálták a falakat eredeti pompájukban helyreállítani, illetve előkerültek festett falrészletek is.
A földszinten a konyhát tekinthettük meg, aminek különlegessége a mélyített füstös, szabadkéményes kemence. Különlegessége, hogy a szobák cserépkályháit is innen fűtötték.
Dél-zalai bunkerrendszer
Következő megállónk Dél-zalai bunkerrendszer volt. Páka és Csömödér közt az út mellett létrehoztak egy erődparkot, ahol több bunkert és lövészárkokat láthattunk. Végigsétáltunk a lövészárkokban, elolvastuk a tájékoztatókat és lementünk a föld alá a bunkerekbe, ahonnan betonlőréseken keresztül lehetett kilesni.
A II. világháborúban építettek először itt légópincét, amelyet az '50-es évek hidegháborús hangulatában hatalmas bunkerrendszerré alakítottak.
Az osztrák határtól a román határig futott körülbelül 630 km hosszúságban. Hivatalos elnevezése „Déli Védelmi Vonal” volt.
Hármashatárkő
A gúlán a három ország (Magyarország, Szlovénia, Ausztria) címere látható. A trianoni döntés után közvetlenül állították fel. Legközelebb az ausztriai Tauka (Tóka), a szlovéniai Trdkova (Türke) és a magyarországi Felsőszölnök települések találhatók.
A nap csúcspontja a „Hármashatárkő” felkeresése volt. Mivel azt olvastuk, hogy Magyarországról a leghosszabb a túra és már esteledett, ezért Szlovéniából másztunk fel. A jelzés szerint 700 métert kellett megtenni. Az első szakasz elég meredek, majd egy kevésbé kaptatós rész következett. Végül a szlovén – magyar határon újra egy igen meredek, lépcsős szakaszon kellett felmásznunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.