Hajdúnánás az aranyszalma, a virágok, a kultúra, a fürdő és a hagyományok városa. A Hajdúságban, az Alföld északi részén, közel a Hortobágyhoz, Budapesttől (az M3 autópályán) 200, Debrecentől 45, Nyíregyházától 30 kilométerre fekszik. Büszkén vállalja hagyományos értékeit, de az újításokra is nyitott. Egy belföldi nyaralás tökéletes célpontja.
Egy kedves meghívásnak eleget téve töltöttem egy hétvégét Hajdúnánáson, s igen megtetszett, ezért szeretném veletek is megosztani élményeimet.
Szállásom a Hotel Mediánban volt, ez egy 2014-ben épült új, kényelmes, modern szobákkal felszerelt szálloda. Innen néhány perces sétával elérhető a város közepén található főtér, a Köztársaság tér, ami mint egy napkorong jelképezi a pezsgő életet, s a belőle kiinduló napsugarak, vagyis az utcák, eljuttatnak bennünket a város minden részébe.
Virág, virág, virág
Mindig irigyeltem az osztrákokat, ahol a legkisebb településen is színpompás virágkompozíciókkal találkozhatunk, vagy Franciaországot, ahol még 1-1 körforgalom is kész kertépítészeti remekmű. Most végre idehaza is találtam egy városkát, ahol ebből a mesevilágból ízelítőt kaphattam. Szerintem jó eséllyel indulhatnak a „Virágos városok” versenyén.
Egy kis városnézés
Kezdjük sétánkat a Református templomnál, aminek bronzlemezzel fedett, copfstílusú 62 méter magas, tornya meghatározó képe a városnak.
A templom mellett egy várfalszerű téglaerődítmény sarokbástyájának és rövid falszakaszának rekonstrukciója látható.
A bástya belső terében az egykori erődtemplom makettje is megtekinthető.
A templom előtt egy I. Világháborús Hősi Emlékmű áll. Továbbhaladva a Kossuth utca sarkán, egy félgömb kupolájú épület a Bocskai Filmszínház található. Az út túlsó oldalán, a tér egyik legszebb épülete a Városháza magasodik, előterében Kossuth Lajos szobrával.
A virágos sétány következő látnivalója a Bocskai István szobor,
majd a kis szabadtéri színház, a testvérvárosi címerfallal, s mögötte az egykori Járásbíróság és Fogház épülete köti le figyelmünket.
Szemben, a tér másik oldalán a Művelődési Központ található, földszintjén a Tourinform irodával.
Tetején látható a város címere:
Mellette, a tér végén, a Római katolikus templom kis épülete látható,
néhány lépéssel tovább az ’56-os emlékmű és egy picinyke Japán kert.
Kincsek, kalapok, fejfák
A Bocskai úton, a város egykori főutcáján lépkedünk. Érdemes megállni a Móricz Pál Helytörténeti Gyűjtemény épülete előtt. Rácsodálkozhatunk egy ekeszoborra, homlokzatán pedig Buczkó József igazgató úr saját kezűleg kovácsolt cégérében gyönyörködhetünk.
Az épület 1895-ben készült el, eredetileg a helyi Takarékpénztár számára. A takarékosság jelképének számító méhecske szimbólum, ma is látható az ablakok felett. Belépve rögtön egy székelykapuhoz hasonlító faragott faszerkezet szögezi le tekintetünket. Körbepillantva a történelmi arcképcsarnokban, hajdú öltözetekben és Bocskai István aranykoronájának másolatában gyönyörködhetünk. (Sajnos az eredeti korona Bécsben található, mert nem mutatott hajlandóságot az osztrák fél ennek visszaszolgáltatására, ezért a pontos másolatot készítették el és állították ki.)
Már itt látszik, hogy nagyon igényes, tartalmas a gyűjtemény és igazgató úr előadását hallgatva, ez a benyomás csak erősödik bennem.
A szalmakalapok császára
Az épületben több állandó kiállítást tekinthetünk meg. A jobb oldali szárnyban a szalmaipar történetéről tudhatunk meg rengeteg érdekességet. Például, hogy az I. világháború előtt Hajdúnánás, Európa divatnagyhatalma volt. Az itt készített a szalmakalapokat nem csak a kontinens országaiban viselték, de még a tengerentúlra is eljutottak.
Még korábbi időkre nyúlik vissza a szorgalmas asszonyokról szóló történet, akik még éjszaka is a foguk közt húzogatva „vasalták” a szalmát, míg meg nem jelnetek az első mángorlók, vagy még a piacra menve is a kötényük zsebében matattak és pletykálás közben is fontak.
A virágzó ipart Trianon tette tönkre, majd szinte feledésbe merült ez a háziipari szakma. Most próbálják újra éleszteni a hagyományokat, elkezdődött a szalma feldolgozása egy program keretében.
A másik állandó kiállítás, a balszárnyban található „Kitaszítottak”, a háborúk és diktatúrák hajdúnánási áldozatainak állít emléket. Megrendítő élmény szembesülni a szomorú sorsokkal.
Ebben az épületrészben található még egy nagyon érdekes kiállítás, ahol különböző kolompokat láthatunk, a legkisebbektől, amit egy puli nyakába akasztottak, a legnagyobbakig, amit a nagy magyar szürke nyakába tettek.
.Lovak nyakába való csengőket is láthatunk és még különböző pásztor viseleteket például subákat.
Az udvar is rengeteg érdekes látnivalót tartogat. A kerítés falára fából készült sírjeleket akasztottak, melyek a református temetőkből valók. Láthatók itt csónak alakú fejfák, oszlopos fejfák, rátétdíszes fejfák. Megcsodálhatjuk még a kapubálványokat is. A kocsiszínben láthatunk egy hajdúnánási kovácsmester által bevasalt könnyű kocsit, egy fiákert és egy atyafi tagadó taligát. A szín falára különféle patkókat helyeztek el. Mindegyiknek különös története van, ha szívesen megismernéd feltétlenül érdemes ellátogatnod a helyszínre és meghallgatnod a szívélyes elbeszéléseket.
Téglárium
A szín oldalában egy különleges Téglárium is látható, ahol a bélyeges, jellel ellátott téglákról tudhatunk meg érdekességeket.
A múlt morzsái, a majorsági élet
A múzeumnak van egy városon kívüli kiállítási területe is a Kenderes kertben.
Itt egy régi tanyaépületet újítottak fel és ebben rendeztek be egy kiállítást a korabeli majorság életéből, lakáskultúrájából, sok képpel, korabeli bútorokkal, a főzés és tisztálkodás kellékeivel.
A „Kendereskert” Látogatóközpontban megismerhetjük a vidék állatait, növényeit.
A pajta rendezvények helyszínéül is szolgálhat. Minden évben nyári táborokat szerveznek, ahol rácsodálkozhatnak a gyerekek a farm közepén található baromfiudvarra, van állatsimogató, megtanulhatják a népi kismesterségeket, megismerhetik gyökereiket. A táborban nincs internethasználat, sőt még a mobiltelefonokat is begyűjtik, hogy a természetközeli élményt semmi ne zavarhassa meg. Itt termesztik azt a sok virágot is, amivel a városban már találkozhattunk. A terület közepén egy magyar szürke szobor látható, s bizonyos testrészének érintése állítólag szerencsét hoz.
Megközelítése: Nánást Görbeháza felé kell elhagyni és a Keleti-főcsatorna előtt jobbra fordulva egy földútra, (ott már látszik az üdvözlőtábla) elhaladva az állatmenhely kis épülete mellett, követve a jelzőtáblákat, egészen a nagy faragott bejárati kapuig.
Látogatható: kedd-vasárnap 9-17 óra, csoportokat bejelentkezésre is tudnak fogadni.
Ha még többet szeretnél megtudni a városról, ne mulaszd el a folytatást !
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.