Autóval Magyarországon és külföldön

Kirándulás a kinderdijki szélmalmokhoz és sajtvásár Gaudában

Autóval, térképpel Holladiában

Eddig még nem említettem, hogy sikeresen otthon felejtettük a GPS-t. Mikor ráeszméltünk már nem volt kedvünk visszamenni érte, mert így is 1300 km körül volt a tervezett út és nem szerettük volna még egy százassal megtoldani, plusz időben is a már reggeli csúcsban semmi kedvünk nem volt oda-vissza áttörni magunkat a városon. Úgy voltunk vele, hogy régen is utaztunk, amikor még híre-hamva sem volt a navigációnak és akkor is eltaláltunk mindenhova. A szálláskeresésnél meg az okostelefon majdcsak elboldogul.

Hát, mit mondjak… Bredáig egészen jól elvoltunk, de itt aztán beütött a krach. A telefon nem volt hajlandó kapcsolódni, várostérképünk egyáltalán nem volt, így már a szállást is nagyon nehezen találtuk meg.

Aztán reggel Kinderdijkbe szerettünk volna menni, ki is néztem a térképen, hogy hol kell az autópályáról lehajtani, de pechünkre ott kb. 8 sávos volt, 3-4 emelet magasságban felüljárók tekeregtek minden irányba és sikerült elvétenünk. Elképesztően kiépített az autópályarendszerük, aki rendelkezik helyismerettel remekül tud közlekedni, mi viszont így megkerültük Rotterdamot és ültünk egy jó kis dugóban. Elhatároztuk, hogy soha többet autópálya!!! Mikor végre sikerült lekecmeregnünk, akkor sem volt egyszerű dolgunk. Az útjelzőtáblák csak az autópályákat jelzik, ha valamilyen kisebb települést keres az ember, akkor a kis pirosbetűs táblákat kell figyelnie. Erre előbb-utóbb rájöttünk, de sajnos ezek messziről elég nehezen olvashatók, úgyhogy meregettük rendesen a szemeinket. Azonkívül mindenhol csatornák állják az ember útját, hiába vagy közel a célodhoz kereshetsz egy hidat, amin végre át tudsz kelni. Viszont megérte. Végre elkezdődött a látnivalók sora. A pályán semmit nem látni, csak rohan az ember a kocsisorban, de a kis utak, a vidék nagyon hangulatos. Sikerült átkelnünk egy hídon, aztán egy csatorna mentén a töltésen haladtunk végig, Balról a víz kisebb-nagyobb hajókkal, jobbról pici házak, mögöttük  fel-feltűntek a szélmalmok. Nagyon szép!

Hollandiában több helyen láthatunk szélmalmokat, ezek segítségével csapolták le a tenger vizét és hódították el tőle a szárazföldeket. Kinderdijknél látható azonban talán a legtöbb és az UNESCO Világörökség részét is képezi. Igazán festői és ez valóban így van, több németalföldi festő meg is festette a tájat. A csatornák mentén és a malmok között bárki sétálgathat, külön kerékpárút és külön gyalogosjárda áll a látogatók rendelkezésére. Lehet kishajóval is utazni, illetve egy malommúzeum is megtekinthető.

Hollandia, Kinderdijk, Unesco örökség

Hollandia, Kinderdijk, a csatornákon úszó kiskacsákkal, itt láttam kacsaátkelés táblát (olyan, mint nálunk a szarvasos)

Innen tovább a töltésen indultunk Gauda, a róla elnevezett sajt, városa felé. Már több kilométeren keresztül autókáztunk, mikor megkérdeztünk valakit, hogy lesz-e valahol híd, mert míg a szemünk ellátott sehol sem volt. Nincs is viszont komppal 3 €-ért átkelhettünk. Tényleg nagyon hangulatos a vidék. Itt szerettem bele a holland tájba. Szép rendezett kis utak, csatornák mindenfelé.

Gauda, főtér a sajtkorongokkal

Gaudában épp sajtvásárt rendeztek, csak a parkolással gyűlt meg egy kicsit a bajunk, mert csak kártyával lehetett volna fizetni az automatánál, viszont a mienket nem volt hajlandó elfogadni a masina. Így kissé sietősre fogtuk a városnézést. A főtéren a sajtkorongokat kirakták nagy tornyokban aztán elvitték megmérni a mázsaházhoz. Vásárolni is lehetett és egy ódon masinából , ilyen lehetett régen a vurlicer szólt a zene. Nagyon helyes az egész kisváros, szintén sok csatorna, szép házak, remek hangulat. A tulipánok mellett, ez a legszebb része Hollandiának, legalábbis nekem ez a nap volt a csúcspont.